2022-es év bővelkedett eseményekben. Egy mondás szerint „a bikapiacok nem halnak meg az öregségtől, a központi bankok gyilkolják meg őket.”

A pénzügyi piacokat gyakran érik meglepetések, amikor valami magától értetődő dolog hirtelen megkérdőjeleződik. Legyen ez az emelkedő tulipánhagyma ára, a vissza-vissza térő olajválság, a hitelpiacon kialakult válság vagy egy járvány okozta teljes lezárás. A befektetőknek  2022 nehéz időszak volt, az év során megannyi trend változtatott irányt, de az igazi meglepetés az volt, hogy nem volt meglepetés.  Voltak fontosabb fordulatok, amelyek hatással voltak a piacra, de nem rengették meg a piacot úgy, mint a 2008-as pénzpiaci válság. Nézzünk ebből 5 olyan eseményt, amelyek ezeket a fordulatokat előidézték, és tartósan hatással voltak/vannak a piacokra.

Vége az olcsó pénznek

Az emberek azt hitték, hogy a kamatlábak örökre nulla közelében maradnak. Még 2021. végén is olvashattunk olyan cikkeket és elemzéseket, hogy miért nem várható, a kamatok elmozdulása a nulla közeli szintről.  A hitelfelvételi költségek évtizedek óta csökkentek, az emberek el is felejtették a 2008-2009-es válságot, és megint őrült hitelfelvételi hullám indult meg, az olcsó pénz miatt.

2022-ben a tartósan magas infláció fityiszt mutatott az olcsó pénzeknek.  A FED az 1980-as évek óta a leggyorsabb szigorítási ciklusba kezdett, és több mint négy százalékponttal, 4,25-4,5%-ra emelte irányadó kamatot. Más jegybankok is követték ezt a példát, bár a reakció egyes régiókban kicsit később következett be, de nem lehetett megkerülni.  Az elemzők arra számítanak, hogy 2023-ban megáll a kamatok emelkedése, elérve a csúcsokat. Nagy-Britanniában és Amerikában 4,5% és 5%, az eurózónában pedig 3% és 3,5% közötti értéken tetőznek.  Annak, hogy még 2023-ban a 2021-es szintre visszaessenek szinte 0 % esélye van.  Az olcsó pénz korszaka véget ért, aki most gondolkodik hitelfelvételben, annak nagyon meg kell fontolni a lépést, vagy egy kicsit halasztania kell a terveit.

Hosszú bikapiaci exit

2022-ben a hosszú bikafutás véget ért. A 2009-es pénzügyi válság utáni mélységtől a 2021 végi csúcsig a vezető amerikai részvények S&P 500 indexe 600%-kal emelkedett. Ez a 11 év egy nagyon hosszú ciklus volt a bikapiacon.  Voltak megszakítások, 2015-ben, 2018 utolsó negyedévében, 2020-ban a pandémia kitörésekor, de ezek a ciklusok nagyon rövid ideig tartottak, és ezeket követően még erősebben szárnyalt felfele a piac.

Az idei lejtmenet tartósnak bizonyult. Az S&P 500 index 20%-os mínuszban zárta az évet, az MSCI globális részvényindexe is 20%-ot esett. A részvények árfolyama részben a kamatok emelkedése miatt esett, ami növelte a kötvények hozamát, és ezáltal kevésbé lett vonzó a kockázatosabb eszközök vásárlása.  Ugyanez a mechanizmus nyomta le a kötvényárakat is. Ezért a globális kötvénypiacon is átlag 16 %-os esést láthattunk.

Elpárolgó pénzek

A pénz nem csak a bikapiac utolsó éveiben volt olcsó.  A központi bankok mennyiségi lazítási ( QE ) programjai, amelyeket a pénzügyi válság idején dolgoztak ki a piacok stabilizálására, a világjárvány idején túlpörögtek.

Ezt a befektetők a piac spekulatívabb szegleteibe is befektették, fellendítve ezzel ezen eszközök kereskedését is.  A 2007-ig tartó évtizedben az amerikai cégek évente 100 milliárd dollárt tettek ki a legkockázatosabb magas hozamú (vagy „szemét”) eszközökbe.  A 2010-es években átlagosan 270 milliárd dollár érték volt már kint, míg 2021-ben elérte a 486 milliárd dollárt.

Idén háromnegyedével csökkent ez a kibocsájtás. A likviditás fogy, a tőkebőség tőkehiányba fordult, aminek a hatásai 2023-ban érezhetőek lesznek.

Az érték (value)felülmúlja a növekedést (growth)

A bikafutás elkeserítő időszak volt az „érték” (value)befektetők számára.  Az alacsony kamatlábak és a QE-alapú kockázatvállalás divatjamúlttá tette az óvatos megközelítést. Ehelyett a (gyakran nem létező) jelenlegi bevételeikhez képest kirobbanó jövőbeni nyereséget ígérő „növekedési” részvények kerültek előtérbe! 2009. második negyedévétől 2021 végéig az MSCI globális növekedési részvényindexe 6,4-szeresére emelkedett. 2022-ben fokozatosan fogyott a növekedési részvények iránti kereslet, az érték alapú befektetés újra divatossá vált, és 2023-ban ez a trend folytatódik.

A kripto

Azoknak, akik szerint a kriptopiac semmi másra nem jó, csak szerencsejátékra és kétes tevékenységekre, nem is lehetne jobb példa, mint az FTX bukása.

Az FTX bukása a kriptopiac legutóbbi buborékának kipukkadását jelentette. A 2021-es csúcson az összes kriptovaluta piaci értéke közel 3 milliárd dollár volt.  A „buborék” kipukkadása óta körülbelül 800 milliárd dollárra esett vissza. Mint sok minden másnak, ennek a szárnyalásnak is az olcsó, bőséges pénz korszakában keresendő a gyökere, és az általa teremtett mentalitás sem meglepő, hiszen a tőkepiacon is többször találkoztunk már ezzel.

2023-ban is elkísér bennünket a fenti öt pontban ismertetett helyzetből legalább négy. Az érték alapú befektetés még nagyobb hangsúlyt kap. Lesznek olyan iparágak, – mint ahogy 2022-ben is voltak -, amelyek eredményesek lesznek a tőzsdéken, és magas hozammal ajándékozzák meg a részvényeseket. A kötvénypiacon is lehet mazsolázni, ha nem szeretnénk a részvénypiaci kockázatot bevállalni.

Azt összegzésként kijelenthetjük, hogy a ma befektetőjének nagyon sok információ áll rendelkezésére, a döntései meghozatalához. De talán sok is ez az információ, mert könnyen el lehet veszni benne. Aki nem foglalkozik ezzel napi szinten annak meg van az esélye arra, hogy az érzelmei fogják a döntéseit irányítani. Ebben az évben is csak azt tudom tanácsolni, hogy forduljanak szakértőhöz (szakértőkhöz), és hallgassák meg a véleményt a döntés előtt.